» HÍREINK »
„Kezetekben pedig égő gyertya legyen.” Ez a mai tisztasági imaest mottója. Az imént hallott evangéliumban a teljes mondat így hangzik: „Csípőtök legyen felövezve, kezetekben pedig égő gyertya legyen.” (Lk 12,35)
A Jézus korabeli társadalmi viszonyoknak megfelelően ez az igevers azt jelenti, hogy a szolgák urukra várnak, átvirrasztva az éjszakát. Ruhájuk övvel való átkötése kifejezi az összeszedettségüket, tettrekészségüket, ahogyan az egyiptomi rabságból távozó zsidók tették egykor. Az égő mécses pedig azért szükséges, hogy lássanak és látszódjanak.
Amikor megkereszteltek bennünket, akkor szüleink vagy keresztszüleink kezébe is égő gyertyát adtak, és ezt mondta a keresztelő pap: Vegyétek Krisztus világosságát! Ők pedig ígéretet tettek, hogy Krisztus fényét sugározzák a mi életünkbe, az Ő szeretetében nevelnek minket. (Ha felnőttként kereszteltek, akkor a saját kezünkbe adták a gyertyát és mi tettünk ígéretet.)
Amikor elsőáldozók és bérmálkozók lettünk, a keresztségi hitvallást mi magunk mondtuk. A húsvéti vigílián minden évben, keresztségi hitvallásunk megújításakor égő gyertyát tartunk a kezünkben. Ezzel valljuk meg azt, hogy tanúságot akarunk tenni Krisztusról, akit a II. Vatikáni Zsinat egyik dokumentuma (LG) a népek világosságának mond.
Aki az evangélium szellemében gondolkodik, beszél és cselekszik olyan mintha maga is fényforrás lenne, mert az Jézus szeretetének fényét hordozza vagy azt tükrözi vissza. A fény hordozójának jól kell világítania, hogy egyértelműen felismerhetővé tegye az utat, amerre menni kell. Krisztus fénye azonban nem vakít, nem bántó, viszont a fény hordozója is jól látszik. Október a látás hónapja – sokszor halljuk mostanában ezt a felhívást. Ilyenkor kedvezményesen lehet szemvizsgálatot kérni, szemüveget csináltatni. Sok autószervíz ingyen megjavítja vagy beállítja az autók fényszóróit. Számos helyen optikusok is jelen vannak és a gépjárművezető szemét is megvizsgálják.
Ma este kérjük az Urat, hogy tegye tisztává a látásunkat és a láthatóságunkat, állítsa be a „fényszóróinkat”! Nem elég jónak lenni, de jónak is kell látszani – sokszor elmondta ezt nekünk a papnevelő intézetben Bíró László püspök atya, egykori rektorom. A tisztaságra is alkalmazható ez a megállapítás. Törekednünk kell arra, hogy gondolataink, vágyaink és cselekedeteink tiszták legyenek, és bátran föl is merjük vállalni azokat. Tolakodás nélkül mutassuk meg magunkat: lássa meg a világ, hogy bár nem vagyunk tökéletesek, de törekszünk rá. Örömmel éljük állapotbeli tisztaságunkat. Megvalljuk hitünket: férfinak és nőnek teremtett bennünket a mi szerető Istenünk, és tiszta kapcsolatban megélt boldog házasságra hív minket, de egyeseket a mennyország szerelméért vállat szüzességre.
„Csípőtök legyen felövezve.”
Állapotbeli tisztaságunkat olyan örömként éljük meg, amelyről bármikor készek vagyunk tanúságot tenni. A napokban megáradt néhány folyó. Amikor áradás van, a víz zavaros lesz és mindenféle hordalékot úsztat. Talán többször érezzük magunkat úgy a megélt tisztaságunkban, mintha a szűkebb vagy tágabb környezetünk olyan lenne, mint egy zavaros folyó, amiben csónakáznunk kell. Sokan nem értik, hogy miért boldogok a tisztaszívűek? Plébános koromban többször kérdezték tőlem, hogy milyen a magány? Még nem volt időm elgondolkodni róla – válaszoltam. A kívülállók sohasem értik az Isten országáért fölajánlott cölibátust. Tapasztalatom szerint a tiszta házasságban élők mindig értik, mert a tisztaság forrása az Istennel való intimitás. Ha életállapotunknak megfelelően törekszünk erre az intimitásra, akkor meglátszanak a gyümölcsei az életünkben. Így hitelesek leszünk önmagunk és mások előtt, és példává is válhatunk tisztaságra vágyó embertársaink számára. Péter apostol első levele ezt mondja: „mert az az Isten akarata, hogy jót cselekedve elnémítsátok az oktalan emberek tudatlanságát.” (1Pét 2,15) Pál pedig így tanít: „Zúgolódás és huzavona nélkül tegyetek meg mindent, hogy kifogástalanok és tiszták legyetek, Istennek ártatlan gyermekei a gonosz és romlott nemzedékben, amelyben úgy kell ragyognotok, mint a csillagoknak a mindenségben.” (Fil 2,1-15) Ezt azonban ne görcsös, izzadtságos feladatteljesítésnek tekintsük, hanem felelősségteljes könnyedséggel tegyük azt: szabadon, örömmel, szeretettel, ahogy ezt sokunk egyik lelki mesterétől – Nemes Ödön SJ atyától – tanulhattuk. Megboldogult lelki vezetőm, Benkő Antal SJ pedig azt mondta nekem, amikor még a kispapok nevelője voltam: „Ne akarj mindenáron példakép lenni, hanem élj úgy, hogy azzá válj!”
Éljük úgy állapotbeli tisztaságunkat, hogy példává váljunk mások számára. Ekkor leszünk felövezett, azaz tettre kész, boldog, hiteles fényhordozókká és világítókká! Ámen.
2024. április 30. kedd
Katalin és Kitti
Az utolsó vacsorán mondott beszédében Jézus így szólt tanítványaihoz: „Békességet hagyok rátok. Az én békémet adom nektek. Nem úgy adom, ahogy a világ adja nektek. Ne nyugtalankodjék szívetek, és ne csüggedjen!...