» HÍREINK »
Eredetileg Szarvasra ment volna az ökumenikus csapat, de technikai nehézségek miatt az eredeti elképzelésről le kellett mondani. Már-már úgy nézett ki, el kell halasztani a közös lelkigyakorlatot, ám a Lélek másképp vezérelt. A Szentlélek azt sugallta többünknek, hogy mi lenne, ha idén, rendhagyó módon, Szolnokon tartanánk meg, ezt a mindannyiunk lelki épülésére szolgáló alkalmat.
Ezért hát az ökumené szellemében, először kis csapatunk a szolnoki Evangélikus templomnál találkozott, ahol közel egy órán keresztül énekeltünk, dicsőítettük az Urat, majd Cseri Kálmán: Miatyánk című imádságos könyvéből olvasott fel Siska Vilma testvérünk, mindannyiunk lelki épülésére szolgáló sorokat. Utána jómagam, a helyi evangélikus gyülekezet tagjaként, röviden bemutattam a templomot, annak érdekességeit. Közben többen is betévedtek a templomba, talán az imádságos ének hangjai, vagy a Lélek indította őket erre? Csak Istenünk tudja. Mindenesetre jó volt látni, hogy a nyitott templomajtók, mindig Isten-élményre nyitott szívekre találnak...
Ezután utunk a szolnoki Református templomba vezetett, ahol Végh Miklós nagytiszteletű református lelkész úr mutatta be a reformátusság múltját, jelenét, sőt, reményteljes jövőjét: a templom közadakozásból elinduló felújítását is. Az istentiszteletek rendje mellett beszélt nekünk a gyülekezetben folyó munkáról, hétköznapi cselekedetekről, melynek a bibliatanulmányozás mellett, a karitatív tevékenység, s a különböző missziós munkák (alkohol és drog-függőségi misszió, Cursillós találkozók) és a diakónia is szerves részét képezi. A Bibliaolvasó kalauz napi igéje alapján lelki áhítatot tartott, közös imával és áldással megáldotta munkánkat és napunkat.
Ezután közös ebéd következett, majd a szolnoki Római Katolikus nagytemplomban folytattuk lelki napunkat. Itt Bodnár Géza mutatta be nekünk a csodaszép és díszes templomot, ahol már legalább a vészterhes török idők óta dicsérheti Istent keresztény népe. Csapatunk a kiskápolnában fejezte be imádságos napját, ahol beszámoltunk egymásnak élményeinkről (Szeretetláng fesztivál, evangélikus finnországi kórustalálkozó), szeretettel és Isten hatalmas munkáját dicsérve, hálatelt szívekkel, búcsúimákkal fejezhettük be a mai ökumenéval teljes alkalmunkat.
Istent, a mi Atyánkat, Szent Fiát és a Lélek munkáját dicsérve adtunk hálát. Köszönjük még egyszer a szervezőknek, a szolnoki gyülekezeteknek és felekezeteknek, hogy lehetőségünk nyílt abban a szellemben napunkat építeni, amelyben egész kórházi beteglátogatói munkásságunk folyik: Isten szeretetre és egységre hívó lelkületében.
Váci Egyházmegye
2024. április 27. szombat
Zita
Az utolsó vacsorán Jézus így szólt tanítványaihoz: „Ha ismernétek engem, Atyámat is ismernétek. De mostantól fogva ismeritek őt, és látjátok.” Fülöp megjegyezte: „Uram, mutasd meg nekünk az Atyát, és ez...