» HÍREINK »
1988. nagyböjt első vasárnapja előtti szombaton délelőtt, az akkor még kerepestarcsai Flór Ferenc Kórház nagytanácstermébe katolikus szentmisére hívták a betegeket és a dolgozókat. (Ennek nagyszerűségét és különlegességét az érti, aki élt a rendszerváltozás előtt és emlékezik mennyire irtották és tiltották a vallási megnyilvánulások minden formáját.) Ezért szinte hősies cselekedet volt azok részéről, akik kezdeményezték ezt a lehetőséget: az egyház részéről Gulyka József isaszegi plébános úr, valamint Szláby Tibor, akkori kistarcsai káplán, a kórház részéről pedig dr. Gémesi György és dr. Marik József orvosok, valamint az akkori főigazgató dr. Szabadfalvi András. Ebből a harminc éves távlatból ezúton is köszönet érte.
A kezdeményezés mellé állt, a betegek misére hívogatását és a kántori, sekrestyési teendők szolgálatát vállalta Jász János és felesége Terike. Hűségesen hétről hétre, minden szombat délelőttjüket a betegek és a szentmise szolgálatának szentelték. Ministránsokat hívtak, majd kis közösséget kovácsoltak a kórházi misék szolgálatára. A szentmiséhez szükséges oltárterítőt, misekönyvet, papi ruhákat adományként kapta meg a kórház.
Azóta, most már 30 éve, minden héten van betegek szentmiséje a kórházban, köszönhetően a környező települések plébánosainak. Minden héten másik atya vállalja, hogy mise előtt gyóntat, majd bemutatja a legszentebb áldozatot, végül kórtermi szentségi ellátását végzi azoknak a betegeknek, akik ágyban fekvők. Ehhez szükséges, hogy valaki előtte végigjárja a kórház mind a tizennyolc fekvőbeteg osztályát, ahol 840 beteg fekszik, és hívogassa misére a betegeket, valamint felírja azokat, akik kórtermi szentségi ellátást kérnek. 1988-tól 2004-ig ezt Jász János és felesége, valamint a köréjük szerveződő kis csapat végezte.
2004-ben Beer Miklós püspök atya létrehozta a Váci Egyházmegye Kórházlelkészi Szolgálatát Faragó Artúr egyházmegyei kórházlelkész vezetésével, így a szombat délelőtti szentmisék János és felesége, Terike szolgálata által ennek keretében folytatódtak. János halála óta Terike özvegyen is hűségesen végzi minden héten a sekrestyési és egyéb teendőket.
***
Február 17-én, nagyböjt első vasárnapját megelőző szombaton, a 30 éves jubileumot ünnepelni jöttünk össze a kórház Flór Ferenc termében. Erre az ünnepségre meghívást kapott mindenki, aki a kezdeteknél jelen volt, illetve a környékbeli plébános atyák is, akik a betegek ügyét a szívükön viselik. Továbbá meghívtuk a kórház vezetőségét és azon dolgozóit is, akik vállvetve mellettünk állnak az egyéb lelki programokon, amelyeket a betegekért és a dolgozók lelki támogatása érdekében szervezünk.
Szombaton reggel 10 óra előtt pár perccel a Flór Ferenc terem zsúfolásig megtelt a hálaadásra érkezőkkel. Egy nagyon szép ünnepi szentmisét mutattak be Faragó Artúr, a Váci Egyházmegye Kórházlelkészi Szolgálatának vezetője, valamit Görbe József kistarcsai plébános atya, Szláby Tibor és Ullmann Péter atya közreműködésével. Artúr atya ünnepélyesen köszöntötte az egybegyűlteket, név szerint azokat, akiknek köszönhetően van most miért hálát adnunk.
A szentbeszédben Görbe József kistarcsai plébános atya kiemelte, hogy ha a kommunizmus idején ez a néhány ember nem érezte volna önmagában a Lélek tüzét, ha nem enged a Lélek erejének, ami tettre késztette őket, akkor ez a kórház nem lenne harminc éve egy olyan szent hely, ahol lelki erőt is kaphatnak a betegek. Mert ahhoz, hogy a Lélek tüze lángra tudjon lobbanni, tovább tudjon terjedni, szükséges az, hogy az egyes emberekben már égjen egy kis láng. És ezek a tűz őrzői voltak akkoriban azok, akik nem féltek a kommunizmus lélekölőitől, hanem hittek abban, hogy Krisztus erejét semmi nem győzheti le. Ez a pár ember bátor volt, és mert jellé válni. Majd ahogy a tűz egyre jobban terjedt, egyre többen lettek Krisztus követőkké.
Az elmúlt 30 év alatt ez a csöndes, békés krisztusi tűznek köszönhetően az elmúlt években volt már a kórházban 24 órás szentségimádásunk, volt 24 órás ökumenikus dicsőítésünk, nyolc órás Bibliamaratonunk és sok-sok nagyböjti lelkinapunk. Az adventi áhítataink, a betlehemesek és a karácsonyi ünnepségeink is sok örömet és nyugalmat adnak a betegeknek és a dolgozóknak egyaránt.
Az ünnepi szentmise után hamvazkodásra is sor került, majd az ünnepi áldás után egy szép nagy házi csokitortával vendégeltünk meg mindenkit. Ahogyan Krisztus testéből, Krisztus véréből és Krisztus lángjából is mindenki próbált a mai napon jelképesen egy darabot magával vinni, úgy az ünnepi torta közösségteremtő vidámságából is mindannyian részesülhettünk, természetesen a nagyböjti csöndes és szerény együttlétre figyelve. A torta fogyasztása közben és után mindenki végignézhette az elmúlt harminc év pillanataiból összeállított fényképtablókat.
Wass Albert szavai tömören összefoglalják ezeknek az együttléteknek a mélységét és a lényegét: "Jó emlékezni arra, amin keresztülmentünk. Az ilyen emlékezésben erő van mindig, és bizonyságtevés csüggedések ellen. S van benne bölcs tudása annak, ami emberi megpróbáltatások fölött magasan lebeg, és méltóságos tisztán. Isteni igazságnak. Mely abban áll, hogy élünk. Mégis élünk. És süt reánk a nap."
A Jóistennek hála legyen ezért a szép mai napért és kívánjuk, hogy a megtapasztalt tűz, a Lélek ereje soha el ne hagyja szolgálatunkat, hanem mindig adjon erőt, hogy észrevehessük azokat a „helyeket”, ahol töltekezni lehet.
A kistarcsai ünneplők
További képek:
http://korhazlelkesz.hu/Hirek/356/30_eves_jubileumi_unnepseg_a_Kistarcsai_Flor_Ferenc_korhazban.html
Váci Egyházmegye
2024. május 4. szombat
Flórián és Mónika
Búcsúbeszédében Jézus így szólt övéihez: „Ha a világ gyűlöl titeket, tudjátok meg: engem előbb gyűlölt. Ha a világból volnátok, szeretne titeket a világ, mint övéit. De ti nem vagytok a világból, mert...