CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
Marton Zsolt váci megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Családbizottságának elnöke volt a főcelebránsa a házasság hetét lezáró szentmisének. Az eseményre a budapest-belvárosi Nagyboldogasszony-főplébánia-templomban került sor február 15-én. A Magyar Kurír írását olvashatják.Az ünnepi szentmise résztvevőit, a családmozgalmak megjelent tagjait a Házas Hétvége katolikus lelkiségi mozgalom képviselői köszöntötték. Mint elmondták, a házasság Isten csodálatos ajándéka, melyben a feltétel nélküli szeretetben tapasztalhatjuk meg a hűséget és az őszinte megbocsátást.
A házasság hete idei mottója – „A hűség szabadsága” – azt fejezi ki, hogy az elköteleződés és a felelősségvállalás nem korlátoz, hanem valódi szabadság forrása.
Szentbeszédének elején Marton Zsolt váci megyéspüspök, az MKPK Családbizottságának elnöke a liturgia olvasmányára utalt vissza: „Isten adta az embernek parancsait és törvényeit. Módodban áll, hogy megtartsd a parancsokat, hogy hűséges légy. Isten vizet és tüzet helyezett eléd (...) Az ember előtt ott az élet és a halál, megadatik neki, amit választ magának.” (vö. Sir 15,15–20) Ez az ige egybecseng Mózes búcsúbeszédével (Móz 30,15) és Józsue szavaival: „Válasszatok, kinek akartok szolgálni: azoknak az isteneknek-e, akiknek atyáitok szolgáltak a folyón túl, vagy az amoriták isteneinek, akiknek most a földjét lakjátok.” Józsue nem parancsot, hanem példát ad övéinek: „Én és házam, mi az Úrnak szolgálunk!”
Az idei házasság hete mottójában is ez a két elem jelent meg: hűség, szabadság. Ez egybecseng azzal, amit Jézus hirdet a mai evangéliumban: „Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy megszüntessem a törvényt vagy a prófétákat. Nem megszüntetni jöttem, hanem tökéletessé tenni.”
Jézus azonban igen magasra teszi a mércét, nála nem elég a szóbeli igent mondás, hanem teljes, benső elköteleződést vár el tanítványaitól. Azt hangsúlyozza, hogy mindennek a kezdete az ember bensőjéből, szívéből és értelméből indul ki.
„Mózes és Józsue, az Ószövetség először a szabadságot kínálja föl, és reméli az elköteleződést, a hűséget Izrael népétől Isten felé. A jézusi gondolkodás először az elköteleződést kéri – bízva őbenne –, és azt ígéri, hogy ebből fakad az igazi szabadság.” – emelte ki a családreferens püspök. A hűség tartós elköteleződés a másik személy, házastárs, barát, közösség vagy egy cél – a keresztény ember életében az evangéliumi értékrend – mellett.
A hűség erkölcsi erény, amely készségessé tesz arra, hogy minden körülmények között megmaradjunk a jóban.
A hívő ember első helyen mindig Istent választja. A házastársi hűségben a férj és a feleség életük minden területén ragaszkodnak egymáshoz. Újból és újból igent mondanak egymásra az esküvőn tett ígéretük alapján. A házasságápolás olyan, mint az angol gyep gondozása: naponta kétszer kell locsolni, és hetente háromszor nyírni – de hetven éven át.
A hűség melletti döntés szabaddá teszi a párt.
A krisztusi szabadság pedig nem a mindent lehet szabadosságát jelenti, hanem az isteni szeretetre építkezve az evangéliumi igaz, jó és szép választását.
A házasság fölbonthatatlanságáról XIII. Leó pápa adott máig érvényes tanítást az Arcanum divinae sapientiae (Az isteni bölcsesség titokzatos terve) kezdetű enciklikájában: „(…) az Úr Krisztus (…) úgy intézkedett, hogy a házastársak az általa kiérdemelt kegyelem erejével és oltalmával magában a házasságban szentelődjenek meg. A házasságban, amely csodálatos módon hasonlít az Úr és az Egyház misztikus kapcsolatához, a természetes szeretetet is tökéletesítette, s a férfi és a nő természetes kapcsolatát is nemesebbé tette az isteni szeretet kötelékével.
…a házasság szent jel: kegyelmet közvetít, és Krisztusnak az Egyházzal élt misztikus házasságának képe.”
Az elmúlt év novemberében XIV. Leó pápa rendeletben állt ki a monogám kapcsolatok mellett: „Minden hiteles házasság két személyből álló egység, amely olyan intim és teljes kapcsolatot igényel, amelyet másokkal nem lehet megosztani… Mivel a házasság két, pontosan azonos méltóságú és jogokkal rendelkező személy közötti egyesülés, kizárólagosságot igényel.” Szent II. János Pál pápa pedig így tanít a hűségről, a Familiaris consortio kezdetű apostoli buzdításában: „Isten a házasság felbonthatatlanságát úgy adja és úgy akarja, mint annak a teljesen hűséges szeretetnek gyümölcsét, jelét és követelményét, amellyel Isten szereti az embert, s amellyel az Úr Krisztus szereti Egyházát.”
„A házasok hűsége, és a fölszentelt, nőtlen pap hűsége nagyon hasonló” – hangsúlyozta Marton Zsolt püspök. Sőt, egymást kiegészítik, föltételezik. Ezért képes hitelesen beszélni egy pap, szerzetes vagy püspök a hűségről. A szónok kiemelte, személyes papi és püspöki életében is vezérfonál a hűség. Papszentelési jelmondata így szólt: „Légy hű mindhalálig, és neked adom az élet koronáját” (Jel 2,10b). Az Úrtól megtapasztalt válasz alapján pedig ez lett a püspökszentelési igéje:
Hűséges az Isten” (1Kor 1,9a; 10,13b).
„Az idei házasság hete most lezárul, de az igazi szabadságot adó hűség megélése folytatódik. Szívemből kívánom, hogy
mindnyájan tapasztaljuk meg a hűséges Isten szabaddá tevő igazságát, és mondjuk ki neki újból a hűség válaszát, hogy majd odaát megkapjuk az örök élet koronáját!”
– zárta szentbeszédét Marton Zsolt váci megyéspüspök, az MKPK Családbizottságának elnöke
Fotó: Gyarmati Krisztina
Baranyai Béla/Magyar Kurír
Istentől kapott erőt ahhoz, hogy le tudjon mondani gyerekkori álmáról. Varga András atya válogatott focista szeretett volna lenni, középiskolás évei alatt leigazolta a Soproni Sport Egyesület. Mégis a Műszaki Egyetemen szerzett diplomát, de ekkor már a papi szemináriumba készült. A Salgótarjánban 20 éve szolgáló esperes-plébánost Pro Urbe díjjal tüntette ki az önkormányzat. A NOOL.HU interjúját közöljük.
Hamvazószerdán, a Szent Negyvennap, vagyis a nagyböjt kezdetén szentmisét mutatott be Marton Zsolt püspök a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban. Ezen a napon az elmúlás jeleként a hívek homlokát hamujellel jelölik meg. A nagyböjt felkészülés az Egyház legnagyobb ünnepére, Húsvétra, amikor Krisztus feltámadására emlékezünk.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Meghallani és böjtölni - A nagyböjt mint a megtérés ideje
Az 1526-os mohácsi csata ötszázadik évfordulója alkalmat ad arra, hogy mérlegeljük a magyar államiság történetének egyik legjelentősebb fordulópontját. A fél évezredes távlat segítségével ma már nemcsak a veszteséget, hanem az akkori események modern Magyarországra gyakorolt hatásait is tisztábban láthatjuk.2026. február 22. vasárnap
Gerzson
Abban az időben: A Lélek a pusztába vitte Jézust, hogy a sátán megkísértse. Negyven nap és negyven éjjel böjtölt, végül megéhezett. Odalépett hozzá a kísértő és így szólt: „Ha Isten Fia vagy, mondd, hogy...
Összes program »