CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
Templomok miserendje »
» HÍREINK »
Hogyan lehet felkészülni a szülői szerepre? Milyen segítséget adhat egy szülésfelkészítő tanfolyam? A férfiaknak hogyan lehet segíteni a várakozás időszakában? A szülővé válásról fogunk beszélgetni, többek között arról, hogy a szülői szerepre való felkészülés, a gyermek születése, majd a gyermekágyi időszak hogyan formálja az újdonsült édesanyát, édesapát, és hogy milyen segítséget kaphat egy pár a szülővé válás lelki útján. Király Eszter vendége Kosztolányi Anna Róza, szülésznő, bába, gyermekágyas segítő, aki szülésfelkészítő tanfolyamot, sőt újdonsült szülőknek szóló csoportokat is vezet.Az első szülés, amit életedben láttál, otthon szülés volt, hiszen a kisebb testvéreid világrajöveteléről volt szó. Ez a tapasztalat vezetett el ahhoz, hogy gyermekek világra jötténél közreműködjél?
Majdnem biztos vagyok benne, hogy igen. Az utolsó öt testvérem született otthon, és az utolsó háromnál lehettem jelen, és az életem legmeghatározóbb élménye volt. Nyolc évesen azt láttam, hogy ennél nincs szebb dolog a világon.
Milyen természetű segítséget nyújtasz a szülés előtt?
A lelki dolgokról nagyon-nagyon sokat beszélünk, milyen kérdései vagy problémái vannak az anyának. Nagyon sok mindent már meg is tudnak oldani azzal, hogy átbeszéljük a lehetőségeket. Olyan dolgokat, amit lehet, hogy más esetben azonnal gyógyszerrel kezelnének mások. Ilyen például a vérnyomás, amit helyrehozunk azzal, hogy a kismama változtat az életstílusán.
A szülés alatti segítség kapcsán azt olvastam, nagyon fontos számodra, hogy a nők megtalálják a saját belső erejüket. Ezt hogyan tudod támogatni bábaként, dúlaként?
Otthonszüléseknél bábaként szoktam jelen lenni, a kórházakban csak dúlaként kísérhetek. Abban segítek, hogy a nők önbizalma, önismerete megerősödjön, közelebb tudom vinni a nőket ahhoz, hogy merjék felismerni a jelzéseket, hallgassanak azokra a jelzésekre, amiket a testük küld, és mindig álljanak ki azért.
Mikor kezdenek a szülők szülővé válni? Mit gondolsz, ez a folyamat mikor indul el?
A nőknél kicsit hamarabb, mert a lelki és a testi folyamatok az első trimeszterben elég mélyek és meghatározóak tudnak lenni. Ez nem azt jelenti, hogy a férfiaknál ne kezdődne el, csak máshogy történik. A férfiak nem érzik a folyamatos változást a testükben, hanem hátteret biztosítanak, mindent megcsinálnak mire megérkezik a kisbaba.
A férfiaknak hogyan lehet segíteni a várakozás időszakában? Az édesapák hogyan kapcsolódhatnak a készületnek ebbe a részébe?
Szerintem a szülésfelkészítő közelebb hozza hozzájuk azt, hogy milyen egy várandós nő teste, vagy mi az, ami kívülről nem látszik egy várandós nőn. Azt próbálom egy kicsit közelebb hozni hozzájuk, mennyi mindenen mennek át, és mit éreznek belülről a nők. Például amikor egy nőn van már plusz 10-15 kiló, szoktam javasolni a férfiaknak, próbáljanak ki egy olyan napot, amikor maguk elé vesznek egy 15 kilós zsákot, és egész nap reggeltől estig rajtuk van, úgy veszik fel a cipőt, úgy ülnek le, úgy csinálnak mindent. Volt olyan, aki megcsinálta, és azt mondta, egész más lett a viselkedése a feleségével. Sokkal jobban segített felvenni a cipőjét vagy a földről egy tollat, ami nagyon bagatell dolognak tűnik, de közben meg mégsem az, merthogy várandósan lehajolni az utolsó trimeszterben, néha elég megterhelő tud lenni.
Hogyan hat a gyermek világra jöttének a körülménye és pillanata arra, hogy milyen szülővé válnak a szülők?
Ez nagyon érdekes. Ma már kutatások bizonyítják, hogyha a szülőknek döntési lehetősége van, az elég ahhoz, hogy a szülésélmény pozitív legyen. Ekkor a babával is tudnak úgy kapcsolódni, hogy bepótolják akár a kimaradt aranyórát, azaz a szülést követő intim együttlétet a kisbabával vagy a kórházban töltött idő miatt kimaradt napokat. Sokszor szoktam ajánlani például sírósabb babáknál, vagy akiknek nehezebb volt a szülésük, hogy próbálják meg újraélni az aranyórát az első hat hétben.
A szülővé válás és a szülő-gyermek kapcsolat szempontjából van-e olyan, hogy ideális szülés?
Szerintem van, de azt gondolom, hogy a rugalmasságot mindig nagyon-nagyon erősen fejleszteni kell a várandósság alatt. Az ideális szülés ne egy általam elképzelt esemény legyen, amit nagyon várok, hanem egy olyan, amire felkészülök, megteremtek hozzá bizonyos körülményeket, ami nekem biztonságot ad, és aztán rugalmas vagyok azzal kapcsolatban, hogy mi lesz. A szülésnél olyan sok lelki és testi folyamaton megyünk át, amire igazából a szülésfelkészítőn csak próbáljuk felkészíteni az embereket, de mindent előre nem lehet megtervezni.
Évszázadokig mindenféle tanfolyam, helyszíni edukáció és beleegyező nyilatkozat nélkül világra jöttek a gyerekek. Ideális útja a szülővé válásnak az, hogy az ember tudatosan készül?
Ösztönösen átalakul, de azt látom, egyre ritkább az, hogy az emberek úgy nőnek fel, hogy gyerekkoruktól kezdve szoptató édesanyákat látnak, vagy babákat altatnak. Én így nőttem fel, majdnem az egész életemet gyermekágyas időszakban töltöttem, és nagyon sokat segítettünk anyukámnak. A kistesóimmal nagyon sokat foglalkoztunk, és azt gondolom, nagyon jó volna, hogyha már gyerekkortól kezdve látná mindenki azt, hogy a családi élet milyen, mik a szépségei és mik a nehézségei. Egyetértek azzal, hogy jó lenne, hogyha mindez belülről jönne és nem kellene rá annyire tudatosan készülni. De ha nem találkozunk az igazi családi élet nehézségeivel, szépségeivel, akkor felnőtteket már nehéz megtanítani arra, hogy szülők legyenek. Ha valaki 35-40 évig élte a saját életét, ahol minden úgy történt, ahogy ő akarta, akkor kelt, amikor ő akarta, azt csinált, amit ő akart, abból hirtelen elég nagy a váltás ahhoz, hogy soha nem azt csinálom, amit akarok, soha nem azt teszek, vagy hogy nagyon ritkán van az, hogy nyugodtan megeszem a reggelimet. Ez sok feszültséget tud szülni.
Mik azok a kérdések, amikkel a leggyakrabban találkozol a gyermekágyas segítői munkád során vagy a szülő lettem csoportban?
Magyarországon hat hét a szűk értelemben vett gyermekágy. Az újszülött biztonsága akkor alapozódik meg, hogyha ebben a hat hétben minden időnket, energiánkat és figyelmünket rászenteljük. Ebben az időszakban meg kell tanulni a gyerek jelzéseit, mintha egy új nyelvet beszélnénk. De hogyha teljesen más dolgokra fókuszálok ebben a hat hétben, nem arra, hogy a gyerekem új nyelvét megtanuljam, akkor nem biztos, hogy hat hét múlva ezt a vizsgát ugyanolyan jól teszem le, minthogyha azt mondom, semmi nem érdekel azon kívül, hogy én ezt a kisbabát jól megismerjem. Hogyha ez az alap stabil, sokkal magabiztosabb gyerekek fognak belőle születni, és a szülők kompetenciája is sokkal erősebb lesz, mert pontosan ismerik a gyerek jelzéseit.
Hogyan kapcsolódik össze az Istennel való kapcsolatod és a szülő nőkkel való munkád?
Nagyon szeretek rózsafüzért mondani és amikor szüléshez megyek, egy rózsafüzért mindig elszoktam elmondani. Ha nagyon sokat kell várni egy babára, akkor is. Ezt nem feltűnően csinálom. Minden babát, aki megszületik, meg szoktam köszönni Istennek. A szülés után mindig név szerint vagy a misén felajánlom, vagy egy rózsafüzérben imádkozom érte.
Azok a szülők, akiknek Istennel is megvan a kapcsolatuk, mintha a szülőségükben is nagyobb bizalmat tudnának megélni önmaguk és a gyermekük iránt. Hogy látod Isten szerepét abban, hogy olyan szülőkké váljunk, amilyennek Isten szán minket?
Azt látom, hogy akik Isten felé fordulnak segítségért, azok jobban el tudják fogadni a nehézségeket is. Istenhez fordulnak és nagyon sokat imádkoznak, nem külső segítségtől várják a megoldást. Sokan, akik nem hisznek, vagy nincs kihez fordulniuk, azok termékekben, anyagi dolgokban, tárgyakban, biztonsági dolgokban keresik a megoldást. Sokszor azt gondolom, hogy akik nagyon erős istenhittel rendelkeznek, azoknak van bizodalmuk az Istenben vagy az életben és abban, hogy minden rendben lesz. Persze megtesznek bizonyos lépéseket, hogy biztonságban legyen a gyerek, de nem biztos, hogy erre helyezik a legnagyobb fókuszt.
Az adás ide kattintva elérhető a Spotify felületén is!
A Lélekjelenlét a Váci Egyházmegye április végén indult podcastje, melyben egyaránt foglalkozunk hétköznapi és egyházi kérdésekkel, kihívásokkal, és igyekszünk azokra hiteles példákat felmutatva, keresztény hitünk mentén választ találni.
Hont vármegyében 1782-ben gyilkosság és emberevés vádjával ítéltek el közel száz cigány embert. Kínvallatással kicsikart vallomásuk alapján negyvenegyet kegyetlen módon kivégeztek. Rájuk emlékeztek a Pest megyei Kemence község határában október 19-én, ahol az egykori kivégzőhelyen emléktáblát áldott meg Székely János szombathelyi megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke. A Magyar Kurír írását olvashatják.
Idén októberben huszadik alkalommal rendezték meg azt a világszintű kezdeményezést, amely keretében egymillió gyermek imádkozza a rózsafüzért a világ egységéért és a békéért. A kampány hazánk iskoláiban is elterjedt, és több intézmény vett részt benne, köztük a Szent Mihály Intézményfenntartó (SZEMI) több oktatási intézménye és óvodája. A SZEMI által készített beszámolót közöljük.
Október 16-18. között tartották meg a 30. jubileumi Családkongresszust a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Családbizottsága szervezésében „Reményünk a család – a mi ünnepe az én világában” címmel. A PüspökVác Látogató- és Rendezvényközpontban tartott eseményen Vácon az egyházmegyék családreferensei, papok és világiak, különböző korú házaspárok vettek részt, akik elkötelezett segítői a családpasztorációnak. Az előadások visszatekintettek a 30 év alatt megtett útra és a családok támogatására életre hívott jelenlegi jó gyakorlatokat mutattak be.
Jövőformáló közösségek címmel rendezett országos cigánypasztorációs konferenciát Vácon, a Piarista Kilátó Központban a Boldog Ceferino Intézet és az Irgalmas Jézus Cigánymisszió. Október 17-én az egyházmegyék romapasztorációs referensei, a terület intézményeinek és civil szervezeteinek képviselői gondolkodtak együtt a jövő feladatairól. A rendezvényen részt vett Marton Zsolt egyházmegyénk püspöke. A Magyar Kurír beszámolóját közöljük.2025. október 24. péntek
Salamon
Abban az időben Jézus így szólt a sokasághoz: Ha látjátok, hogy nyugaton felhő támad, mindjárt mondjátok: „Eső jön!”, és úgy is történik. Ha déli szél fúj, azt mondjátok: „Hőség lesz!”,...
Összes program »